Ez itt a reklám helye :)

KRISZTUS REKLÁMJA

Mindennel megáldott, ezért
KRISZTUSODNAK reklámja légy:
bizonyítson az életed,
lássék rajtad, mit tett veled!


Füle Lajos

Évától:)

Mintha
(B. Hédinek szeretettel)

Nefelejcskék szemeid,
apró, gondos kezeid,

körülfogták életem,

nincsen többé véletlen.

Szemeid mély tükrében

meglátom, hogy mért éltem.

Lombozódnak vágyaim,

virágoznak álmaim.

Egyre több a kék virág,

de csak egy a "kékvirág",

ki e verset ihlette:

áldott legyen a neve.

2010. aug. 10.Évának köszönöm!
A mellékelt festmény is az ő kezeinek alkotása s nekem pedig a kedvencem!
Isten áldjon meg téged Éva:)

Május eleje és Anyáknapja:)

Csakis Istennek köszönhető volt az, hogy hétvégén otthon lehettem Ballán, Izával az én lakótársammal:) :D Ezt azért mondom igy, mert gyakorlatilag minden személyszállító masina csődött mondott. Úgy volt, hogy reggel korán, jó korán megyünk vonattal, mint máskor is mentem. Fel is keltünk nagy nehezen, későn is feküdtünk, és mentünk az államásra, ami nagyon közel van hozzánk és ez jó. Odamegyek a kasszához és kérek két jegyet Ballára:) már az is rosszul kezdődött, hogy a nő azt sem tudta hol van az a Balla:)) aztán mikor már megértettem vele magam, hogy mit szeretnék, közölte, hogy a vonatot kivették, mert privatizálák azt a szakaszt...aztán még mondott vmit, de én már nem igazán figyeltem, csak azt, hogy nincs vonat...
Hát Izával elnevettük magunkat:))mert eszünkbe jutott, hogy mikor decemberben mentünk Aradra, ott meg lefulladt a vonat, Ballára meg már el sem indult:)) ilyen jókedv közepette indultunk vissza a blokkba és közbe elhatároztuk, hogy a reggeli 6os busszal útra kelünk:D Igen ám, de reggel nem tudtunk felkelni, vagyis felkeltünk, de egyakarattal megszavaztuk, hogy megyünk a 12órás busszal, közbe úgy jött egy súgallat, hogy mi lesz ha nem lesz busz, akkor jó lenne egy tábla, amire kiirom, hogy Zilah.Meg is csináltam gyorsan és indultunk.:)igen, de ez túl szép lett volna, hogy igaz legyen:))
12re ott viritunk a busszmegállóban és várjuk a buszt:) ami nem jött, mert kb pár héttel ezelőtt kivették:)) kicsit az volt bennem, hogy a reggelivel kelett volna menni, óóó hogy miért is nem mentünk.
aztán mondtam izának hogy én 2óráig nem várok!!!már kézzel lábbal mentem volna haza és persze kirándulni. Hát akkor mit is csináljunk???:D Mondtam, hogy stoppolunk!talán még jóformán át sem gondoltam, de már vettem is a lapot is kitartottam:D közben csak imádkoztam, minden percben egy fohászt....tudjátok, ugy csendben a szívemben:) tudtam, hogy itt csak Isten segithet:) hát nem sok Sj rebdszámú kocsit hajtott el mellettünk, és még május 1 is volt, amikor mindenki aki csak tud pihen...amikor az első sj-os kocsi elment tiszta üresen, azt éreztem, hogy nincs is remény...aztán sorra álltak meg kocsik, mentek Margitára, Terebesre...mondtam is Izának, hogy nemsokára jön egy olyan, ami Zilahra fog menni:D közben felhivtam anyukámat és kértem, hogy imádkozzon értünk, hogy kapjunk alkalmit, Izának is mondtam és én is imádkoztam:) és 5perc sem kellett és volt kocsi:) AZ IMA EREJE!!! én olyan boldog voltam:) aranyos kis bácsika volt:D jól vezetett.
Aztán Haraklánynál leszálltunk és megint stoppolni kellett:D de már Iza stoppolt:) és megis állott egy katona és ingyen elvitt balláig:D hát nem csodálatos és tudom, meg vagyok győződve, hogy Isten keze volt benne.
Aztán még a tolvajrétre is elértünk:) gyönyörű volt az út odáig..és hosszú:P azok a dimbek dombok, bokrok, az erdő, a virágok, az az élénk zöld fű,a szőlődombok, a csiripelő vidám madarak, a kicsi fényes orrú őzike, ami előttünk szaladt át, na meg a békák, amelyek mindig megijesztenek...mint mind szépséggel halmoztak el. Jó volt otthon lenni, az én szememben még jobban megszépült a táj:)
Beszélgettünk, játszottunk, babáztunk, sétáltunk és gyönyörködtünk....nem is tudom szavakba önteni a gondolatokat, az érzéseket, amiket átéltem a hétvégén.
Tegnap pedig anyáknapja volt, az édesanyákat köszönthettük:) milyen jó is volt, az imaházban látni a sok édesanyát, nagymamát és arra gondolni, hogy talán egyszer én is az leszek, ha a Jóatya éltet, és átélem, megérzem milyen az amikor egy anya szeret:)
Egy alkalmi verssel készültem, ami azt mondta el, hogy nekem az én Anyám a legszebb:)és én is gondolom:D Leirom ide, nem tudom ki az irója, de ha vki tudja akkor várom a megoldást...vegyétek játéknak:D

AZ ÉN ANYÁM

Szedjétek össze mind mind a Földnek
gyémántját, gyöngyét, minden aranyát,
nem bírtok semmit, koldusok vagytok vagytok,
ha eltemettek egy édesanyát.

Legyen kenyered kemény, mint a kő,
ruhácskád foltos, rongyos a cipőd:
boldog vagy, gazdag, ha édesanyád mesél
s megcsókol lefekvés előtt.

Ó, mert a szóban: Édesanya- szív,
az Isten nekünk mindent megadott.
Az édesanyád örömkönnyénél
láttál- e tisztább, szent gyöngyharmatot?

Van-e édesebb dala a földnek,
mint amit dalolt kis bölcsődalunk?
Végig kísér ez koldust és királyt,
s elringat mikor könny az italunk.

E szóban: Anyám, van az élet
legdrágább kincse az Isten után,
nem hullat senki igazabb könnyet,
mint Édesanya gyermeke bánatán.

Nincs is szentebb vallomás,
zengi a szívünk, mintha hallanám,
egyszer mindenki megvallja e szót:
NINCS DRÁGÁBB E FÖLDÖN MINT AZ ÉN ANYÁM!

Ez volt a versem:) nagyon szivemből beszél az irója:)
majd jönnek a képek a hétvégéről
hamarosan...talán este...vagy pár óra múlva
addig is Isten áldjon mindenkit!:)
U.I
egy kicsit hosszú voltam:D de most volt mit irnom:D

A versem

Ne nézz vissza!


Ha az eke szarvára vetetted kezed,
Jól vigyázz, és soha el ne feledd:
hátra nézni többé már nem lehet!

A döntés mindig lemondással jár.
Az elhagyott dolgok emléke visszajár,
szívedbe hasít és újra fáj.

Csendes éjszakán a füledbe súgja:
jó volna elkezdeni újra!
Ezt is, azt is másképpen tenném...

Minden lehetőséget megragadnék,
és talán jobban érvényesülnék,
többre vagy magasabbra jutnék!

Kísértenek meg nem valósult álmok,
csírájukban megfojtott tervek,
megbántódások, csalódások,

amiket nem tett jóvá senki,
amikre úgy fáj emlékezni,
amiket nem tudunk eltemetni...

Mert nem tudunk mi eltemetni mindent,
s mindenkit: szülőt, testvért és gyermeket,
elhagyott mérföldköveket.

Ó , sokszor jó volna visszafordulni,
hervadt virágjainkat összeszedni,
és mindent újra tisztává tenni!

Ezt is, azt is másképpen tenném...
elrontott, hiábavaló életem
olyan szívesen jóvátenném!

Kísért a múlt... De indul az eke,
harsogva hasít jövőd földjébe,
szemed megnyitja a kelő nap fénye.

S akkor hirtelen elborít a fény,
akkor felragyog előtted a cél,
és már tudod, hogy az mindent megér!

Akkor egyszerre könnyű lesz minden.
Ami kár, szemét, felkapja a szél,
s olyan közelről tündöklik a cél!

Ha az eke szarvára vetetted a kezed,
menj tovább! És soha el ne feledd:
visszanézni többé már nem lehet!

Oláh Lajosné


jön majd beszámoló a hét folyamán és a képek:)
nyugodalmas jó éjszakát:)