Néha....

egyes emberektől mást várunk, mint amit kapunk. Ez történt ma reggel velem is az egyetemen. Kicsit rosszul esett pár csoportársam viselkedése, de Istennel erős vagyok és bátor!!! Jó volt ma reggel anyukám vigasztalását hallgatni és érezni azt a hatalmas szeretetét, amivel engem szeret, pedig meg sem érdemlem:)
aztán egyből elszálltak a szürke felhők...Iza megnevetetett:)) és készitettünk pár virágos, tavaszias képet..amiken jókat szórakoztunk:)
Tegnap jó volt a gyüliben:) szólt hozzám Isten. Hálás vagyok, hogy még mindig szól. Aztán hazafelé a gyüliből még egy csokor virágot is kaptam az én unokatesómtól, fehér nárciszt:) gyönyörűszép és megadja a szobám díszét:) Délután a gyüliben a New Song szolgált+ a váradi vegyes kórus+ fúvós 5ös +Debreceni együttes és még sok más szolgálat...amolyan dicsőitő este volt:)
aztán azt is jó volt megtanulni, hogy Isten időzitése és gondolatai nem mindig vágnak egybe az enyémekkel, és meg kell tanulni és elengedni dolgokat, hogy aztán visszakaphassuk:) és ha Isten van az életemben első helyen, igazán, akkor annak áldásait érezni fogom...
Várom a hétvégét...május1et:D otthon leszünk ballán, Iza is jön:D és még egy páran...együtt leszünk az ifivel:) jajj de várom márrrrr!!!
Vasárnap anyáknapja...hála van szivemben az édesanyámért:) nagymamáimért:) családomért:)
Vágyok haza...nagyon de nagyon..már otthon is szépen kitavaszodott:) szép zöld minden..az én kis dombos falucskám:)
na megyek..pihenek kicsikét, aztán megyek tornára...:D
szép napot nektek továbbra is!
JÓ AZ ÚR!:)

Friss levegő, tavasz:)

Igen érződik, gondolom ti is érzitek, hogy itt van az a várva várt tavasz:) én érzem. A friss, finom, kellemesen hűs, néha langyos levegő, ami hozzám is elér magában hordozza a tavaszt!
Hétvégén otthon voltam. Nagyon jó volt és nagyon rövid is. Szombat reggelre érkeztem, és vasárnap este jöttem is vissza, mert hétfőn egyetem volt. Egész szombaton úgy mond kinnt voltam a szabadban, nem lehetett bennt ülni a gép előtt azon a szép napsütéses napon:) tehát sétáltam, felnéztem a kertbe, segitettem szüleimnek, nem is tűnt munkának semmi, inkább kikapcsolódásnak. És ahova csak a szem ellátott mindenütt szorgoskodó emberkéket lehetett látni...a madarak is boldogan csiviteltek...és a cicám újból olyan ravasz mint volt:)) órákig képes a tyúkok etetője alatt elülni csak azért, hogy a galamb a szájába repüljön. Na ez igy annyira nem helyes, mert verébre pályázik a cicus:)) a kicsi verebek is kapnak a tyúkok kásájából, vagy abból ami van, és ez a sunyi cica tudja ezt,és verébhúsra fáj a kicsi foga:P de a verebek és résen vannak és addig nem repülnek oda, mig az én kedves cicusom ott ólálkodik... mennyi ész:D:)
Ma reggel pedig kedves emlék jutott eszembe. Leszaladtam a boltba friss kenyeret venni:) és kerek, szeleteletlen, házi kenyeret vettem...nagyon puha volt:) készitettem kakóskávét és ez volt a reggelim:) s eszembe jutott, hogy Erzsébettel mennyi kakóskávét megittunk:D minden reggel mikor még mindketten Ballán jártunk iskolába, és mindig versenyeztünk a sarkáért:) mert úgye az a legropogósabb...aztán később márcsak vasárnap reggeliztünk 1ütt:) azok a széép vasárnapok és hétköznapok, boldog gyermekévek...most meg egyedül reggelizek, nem kell senkivel osztozni, de mennyivel jobb volt osztozni:) na de igy is jóóó:D már más időket élünk, de változatlanul maradt az, hogy hálás vagyok a mindennapi kenyérért!!!
Áldott napot mindenkinek!

Újra..

egyetem.Újra diák.Újra Váradon.Újra barna.
és még folytathatnám az újra felsorolást.
Már elég régecskén nem irtam. Többek között ez annak köszönhető, hogy tanultam, a múlthéten még volt vizsgám, meg javitani való is. Hétvégén pedig otthon voltam, és nagyon hamar eltelt. Nem is nagyon voltam gép előtt, meg amúgyis kicsit úgy éreztem, hogy túl sok időt forditok netezésre, és ez így is volt:D tehát mostanában megváltoztattam a hozzáállásomat, és általában este ülök gép elé...és van úgy, hogy nap végére már nincs erőm bejegyzést írni:) ezért nem írtam mostanság...
Ma aztán újra belecsöppentem a nagy betűs egyetemi életbe. Megvan az új óra rend, ami jobb is mint a régi, mintha úgy tűnne, hogy kevesebb óránk van:D A reggeli órán nem is voltam álmos, eléggé lehetett figyelni...aztán a másik órára nem jött a tanár, igyhát elmentem és ebédelni, mert szörnyen megéheztem...aztán sétáltam a parkban...gyönyörű idő volt, néha még a napsugár is szégyenlősen kikandikalt a felhők közül és meglátatta magát velem...olyan friss volt a levegő, valósággal jól esett sétálni, aztán h teljen az idő közben olvasgattam Móra Ferenc novelláiból, nagyon szeretem ahogy ír, közben még a gondolataim el-el kalandoztam...otthon jártam, a hétvégen történteken gondolkoztam...eszembe jutott Mike Sámuel szolgálata, hogy még ha szemétben,koszban vagy akkor is Istennek értekes vagy.Nem éreztem, hogy annyira porban lennék, de naponkét sok minden rám tapad és beszennyez...Aztán néztem az embereket,kicsiket, nagyokat...mindegyik egyformán értékes.Szeretném ezt egyformán kezelni.Hát nagyon jó volt otthon...két hét megyek újból haza,még evangélizációs hét végére hazaérek. Aztán még jött egy új labortanár is anatómiából...azt hiszem sokkal szigorúbb lesz, de ránkfér, nekem szimpatikusnak tűnik. :D
Szóval újból egyetem, újból pörgés, tavasz illat....
Szeretem, és várom, hogy még melegebb legyen:)
Boldog vagyok, hálás, fiatal és...................:D
Áldott és kellemes délutánt mindenkinek!!!:)

Mostanában:)

Valahogy nem volt sok időm írni...és a napok is kissé megszokottak lettek, reggel felkelek, készitek vmi harapnivalót és nekiülök tanulni. Néha azon veszem észre magam, hogy gondolataimban már messze kalandozom, talán éppen otthon vagy valami máson jár az agyam:) nehéz hosszabb ideig távol lenni az otthontól, nekem ez egyre jobban nem megy. Én már csak ilyen vagyok:D
Már nagyon várom a tavaszt, hogy kicsit hosszabbak legyenek a nappalok, hogy kitudjak menni a városba sétálni, hisz annyi szép park van itt Váradon, és a közelemben kettő is van...ez évben sok új helyre szeretnék elmenni itt váradon, nem tudom, hogy hány helyre sikerül majd végül eljutni:)
Valahogy mostanában kicsit elszoktam az emberektől, pedig nagyon szeretem őket...és nem szeretném ha ez hosszabb ideig igy lenne, mert ez nem én vagyok...csak néha annyira jó a csend...
a reggeli csendességet különösen szeretem, amikor igeolvasás után Istennel beszélgetek:) azt hiszem, hogy kezdek még jobban felnőni...de azért még gyereknek érzem magam, de már önállónak is:) hjaj milyen gyorsan eltelt az idő, a gyerekkor...:) na de nem siránkozni akarok, szó sem lehet róla, csak úgy elmerengtem:)
Még egy jó hét és megyek Ballára...mondani sem kell, hogy mennyire várom...
Lassan megyek, még olvasgatok, nagyon sok az anyag...
Nyugodalmas jó éjszakát mindenkinek!:)