Mostanában:)

Valahogy nem volt sok időm írni...és a napok is kissé megszokottak lettek, reggel felkelek, készitek vmi harapnivalót és nekiülök tanulni. Néha azon veszem észre magam, hogy gondolataimban már messze kalandozom, talán éppen otthon vagy valami máson jár az agyam:) nehéz hosszabb ideig távol lenni az otthontól, nekem ez egyre jobban nem megy. Én már csak ilyen vagyok:D
Már nagyon várom a tavaszt, hogy kicsit hosszabbak legyenek a nappalok, hogy kitudjak menni a városba sétálni, hisz annyi szép park van itt Váradon, és a közelemben kettő is van...ez évben sok új helyre szeretnék elmenni itt váradon, nem tudom, hogy hány helyre sikerül majd végül eljutni:)
Valahogy mostanában kicsit elszoktam az emberektől, pedig nagyon szeretem őket...és nem szeretném ha ez hosszabb ideig igy lenne, mert ez nem én vagyok...csak néha annyira jó a csend...
a reggeli csendességet különösen szeretem, amikor igeolvasás után Istennel beszélgetek:) azt hiszem, hogy kezdek még jobban felnőni...de azért még gyereknek érzem magam, de már önállónak is:) hjaj milyen gyorsan eltelt az idő, a gyerekkor...:) na de nem siránkozni akarok, szó sem lehet róla, csak úgy elmerengtem:)
Még egy jó hét és megyek Ballára...mondani sem kell, hogy mennyire várom...
Lassan megyek, még olvasgatok, nagyon sok az anyag...
Nyugodalmas jó éjszakát mindenkinek!:)