"Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat,hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban, verésekben, bebörtönzésben, fáradozásban, virrasztásban, böjtölésben, tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben, az igazság Igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel, dicsőségben és gyalázatban, rossz hírben és jó hírben, mint ámítók és igazak, mint ismeretlenek és jól ismertek, mint halálra váltak, és íme, élők, mint megfenyítettek és meg nem öltek, mint szomorkodók de mindig örvendezők,mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden."
2Korinthus 6:3-10
Ma reggel ezt olvastam...vajha itt állanék már én is és elmondhatnám Pállal együtt!
Törekszem...

Még nincsen teljesen kész de alakul a blogom:) próbálkozok új ruhába varázsolni:D
köszönöm Andi a segitséged,az ötleteket...már régóta terveztem, hogy megváltoztatom a blogom kicsit:)
ma a nap eltelt, voltam kinnt a városban vásárolni, de végülis nem vettem semmit.
estére meg belázasodtam, remélem nem lesz semmiféle komoly megfázás...
megyek lassan, a pihenés jót tesz:)
jó éjt mindenkinek!

Egyedül

vagyok most itthon. Iza elment dolgozni, nekem meg nincs órám.:D Az egész hétvégém szabad lesz, mert az egyetemen a Gólyabálra készülnek, ami holnap lesz...és én arra nem megyek. Szóval jó kis hétvégém lesz, de azért tanulnivaló is van. Kedden lesz tesztem anatómiából, arra szeretnék jól felkészülni.
Most itt ülök a szobában és karácsonyi énekeket keresgélek a youtubon...több kevesebb sikerrel:) de lehet egy pár ritka szépet kapni. A héten úgy elkezdtem a karácsonyra gondolni, igaz még van hat hét...de úgy repül az idő hogy mindjárt itt is lesz:) Várom azt, hogy együtt lehessen az egész család, hogy menjünk kántálni...most még azért is várom, mert Barnabás unokatestvérem Ballán fogja tölteni a karácsonyt. Már nyolc éve nem láttuk...és már nagyon várom a viszontlátást. Annyira jó hogy együtt lehetünk:)
Még a honvágy is kerülget igy, amikor hazagondolok...azonnal hiányozni kezdenek az otthoniak...most még nagymamám betegeskedik is, kicsit aggódom érte, de tudom hogy Isten vele van:)csak most szeretnék mellette lenni, segiteni neki amiben csak tudok,de édesanyám ott van és ez a tudat megnyugtat.
Nekem is nehezen ment a ma reggeli felkelés, álmos is voltam, fáradt is...de kértem az erőt és meglett:D Azt tapasztalom mindennapjaimban, hogy Istennel olyan jó járni:D Ő mindig velem van, oltalmában vagyok, vigyáz rám és fogja a kezem, gondomat viseli.
Mostanában azt szoktam gyakorolni, hogy gondolkozok azon, amit reggel olvasok a Bibliából vagy áhitatos könyből...és ezen elmélkedem. Nekem ez azért kell, mert sokszor jártam úgy, hogy reggel álmosan elolvastam az aznapra kijelölt igét vagy csak a magyarázatot, imádkoztam és letudva éreztem az egészet. És sajnos később már arra sem emlékszem ,amit reggel olvastam. Ezért most egy egy igeszakaszt szoktam olvasni és valamilyen magyarázatot és ezeket napközben előveszem, és újból elolvasom, újból emlékeztetem magam arra, hogy erre a napra mi Isten mondanivalója a számomra.És müködik!
Ime néhány gondolat, amiket mára kiemelnék:
" Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!" Filippi 4:8
"Az emberi lélek nem a tettek nagyságával mérhető le, hanem a szív nagyságával."
"Ez az a nap, amelyet az Úr rendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!" Zsoltárok 118:24
"...az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. Ha valaki azt gondolja, hogy ismer valamit, az mégsemmit sem ismert meg úgy, ahogyan ismerni kell. De ha valaki szereti az Istent, azt már ismeri az Isten." 1Korinthus 8:1b-3
Most pedig megyek, van egy kis házimunkám:D áldott napot mindenkinek és sok sok örömet!

Ezek az esős, szomorkás napok

Mikor eljön az ősz nekem mindig nehéz, hogy megőrizzem a boldogságom és hogy ne a közérzetem befolyásolja azt, hogy most jó kedvem vagy esetleg rossz kedvem legyen. Ma is mikor itt esik,még jó, hogy nagy hideg nincs...néha azon veszem észre, hogy nincs kedvem semmihez, annyira szürke minden odakinnt...meg nem csak az idő, hanem az érzelmeim is ilyenkor mintha erősebben befolyásolnák életemet.Októberben olvastam egy ilyen részt a Ma igében, és ma újból megkerestem és elolvastam, hogy mit is tegyek, hogy ne az érzelmeim irányitsanak engem, hanem Isten. Ide is leirom, mert szerintem nagyon jó kis cikk:D
Az érzelmek félrevezethetők lehetnek
"Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szivedet, mert onnan indul ki az élet" Példabeszédek 4:23
Egy keresztyén iró ezt írja:" Évekig az érzelmeim irányiották az életemet. Olyan volt, mintha a hullámvasúton utaztam volna, egyik nap nevettem és jól éreztem magam, a következőn meg sírtam és sajnáltam magam. Gyötörtek és irányitottak engem. Érzelmi érettségre volt szükségem, de ISTEN segítsége kellett ahhoz, hogy elérjem. Nagyon könnyű volt beleesni abba a csapdába, hogy hiszünk a változékony érzéseinknek, mint annak, amit Isten mond az Ő Igéjében. És állandóan akarati döntést kell hoznunk arra nézve, hogy a dolgokat inkább Isten szerinti módon tegyük, ne pedig a magunk módján. De ha igy teszel,felfedezed, hogy ez élet sokkal élvezetesebb, ha Isten terve szerint élsz.
Mint ahogy nem engedsz be mindenkit,aki az ajtódon kopogtat,és nem hagyod, hogy otthon érezze magát, úgy azt se engedd, hogy bármilyen felbukkanó érzelem meghatározhassa a napod irányát vagy megválaszthassa a reakcióidat. A Biblia azt mondja"Vigyázz arra mit gondolsz, mert a gondolataid irányitják az életedet!", "Foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre", ha nem áll összhangban Isten Igéjével, akkor ne gondolja rá! Pál azt mondja "hitben járunk, nem látásban", mert (és ez most lehet meg fog lepni) nem mindig fogo érezni Isten jelenlétét. A keresztrefeszités után két tanitvány gyalogolt az emmausi úton, amikor Jézus megjelent és csatlakozott hozzájuk. De ők nem ismerték fel, hogy ki volt Ő. Nem ismerték fel azt a vezetőt, akit három éven át követtek, mert "más alakban jelent meg"( Márk 16:22). Isten a hit Istene, és Ő olyan módon munkálkodik, amit a hit, és nem az érzelmek ismernek fel.

Van még mit tanulnom, hogy hogyabn is adjak át életemben Istennek minden egyes területet, nem csak a nagyokat, hanem az aprókat is, hogy Ő irányitsa egész életem:)

Ó már megint milyen régóta nem írtam. Mindig elhatározom, hogy mostantól másképp lesz, hogy rendszeresen írok, de nem sikerül mindig úgy ahogy én eltervezem. Lehet, hogy ez a lustaságom miatt van igy:D néha erőt kell vegyen az ember magán...és olyan jó, hogy van akinek hiányzom:D drága Noémi:) jó volt olvasni ma mikor felnéztem a blogra, hogy "Régen nem írtál" és hát most akkor írok, mert hála Istennek van miről:D
akkor úgy kezdeném, hogy haladok visszafelé az időben és megpróbálok visszaemlékezni, hogy mi történt velem mostanában...
tehát a tegnap este érkeztem haza Pestről:) gondolom sejtik egyesek, hogy hol voltam Pesten. Igen testvéreméknél voltam,ott töltöttem a hétvégét:D hogy milyen volt? lássunk csak néhány jelzőt: csodás, szép,felethetetlen, tele szeretettel, örömmel, kibeszélős, meghallgatós, tanácsadós, családias, barátságos, áldásos...és még sorolhatnám. Képek nem készültek,de annál többet őrzök magamban:D tároltam magamnak nehezebb időkre. Szóval csütörtökön érkeztem és vasárnapig maradtam...kis hosszú hétvége, ami elröpült...az idő alkalmatlan volt(apukám szokta mondani h nincs rossz idő fiam:d csak alkalmatlan idő) sétáláshoz, vagy a szabadban töltendő foglalkozásokra, igyhát többek között otthon voltunk, beszélgettünk, filmeztünk, főztünk:D és nekem nagyon tetszett..már rég nem éreztem ilyen jól magam, vagyis általában jól vagyok, de ez nagyon jó volt. Aztán szombaton elmentünk moziba és megnéztük a Karácsonyi Éneket, egy új 3D animációs filmet, amit gyerekeknek nem ajánlok, vagyis kicsi gyerekeknek..mert egy egy helyen lehet hogy rémisztő. Charles Dickens regényének alapján készült és mondanivalója van..és peeersze h karácsony közeleg az én szivemet átjárta a hála, hogy érthetem és érezhetem a karácsony lényegét, azt hogy az Úr Jézus földre jött megszületett mint kisgyermek:)és hogy ezzel mutatta meg Isten irántunk való szeretetét:) mennyi jó!
Aztán vasárnap reggel voltunk a Golgiba és nagyon megérintett pár gondolat: többek között az is, hogy a világon több mint 2oomillió ember ugy ébred, hogy üldözikőket a hitükért...és kivetitettek 10 országot ahol a legerősebb ez az üldözés. Ha jól emlékszem akkor Észak Korea az első, de ott van még Afganisztán, Irak, Maldiv szigetek, Irán...és a többire sajnos nem emlékszem...és bennem is vágy gyúlt, h imádkozzam ezekért az országokért, az igehirdetőkért...hogy a világosság terjedjen azokon a sötét helyeken, hogy megtérjenek az emberek.És itt vagyok én...hitemért nem üldöznek, sőt még csufolni sem csufolnak a hitemért, és mégis gyáva vagyok és nyiltan olyan sokszor nem merem megvallani Istent...és ez nagyon fájt nekem akkor reggel..mikor ráébredtem, hogy mások akár életük árán is készek Istent megvallani...szóval növekednem kell a közbenjáró imában, hogy másokért imádkozzam:) Az is megjegyeztem, hogy ugy tudunk védekezni legerősebben a sátán ellen, ha mi is támadunk...de ha ehhez nincs erőnk..akkor az is elég ha megállunk egyhelyben...de soha nem szabad visszafelé menni és meghátrálni...SOHA!
És vasárnap együtt voltunk ebédelni kinaiban, amit én annyira szeretek:D és a sült banán az valami hmmm....kitűnő volt!Hála a sok finomságért!
és este utaztam hazafele, vagyis váradig(második otthon) egyedül de mégsem:D nem féltem! Az én Erzsébetem féltett kicsit este utnak engedni:D de megértem én is féltettem volna őt az én helyemben. Az egész út nagyon jól alakult...olyan meleg volt h nyitott ajtóknál utaztunk egy lánnyal aki Ausztráliából volt itt. Budapestről utazott Brassóba. Csodáltam őt, hisz ausztráliából eljött, hogy felfedezze Kelet Európát...elbeszélgettem vele, már amennyire az én angoltudásom megengedte...de kézzel lábbal mondtam...és megdicsért a végén, h milyen jó megpróbáltam mindent...szereti az olyan embereket akik legalább megpróbálják...hát én tényleg megpróbáltam, de el is határoztam h meg kell tanulni angolul:D mert sajnos németül nem tudott a lányka...cimet cseréltünk és megigértük h majd fogunk egymásnak irni:D és majd elválik h az angolom hova fejlődött találkozásunk után. NA kiváncsi vagyok:D
huhhh aztán voltam otthon múlt hétvégén:D ját nagyon jó volt:D rájöttem h napról napra jobban tudok szeretni mindenkit:D pláne akiket nagyon de nagyon szeretek:D szüleimet...olyan aranyosak..mikor hazamegyek minden jóval elhalmoznak, nem is tudom sokszor h mit is csináljak...anyukámmal közösen diós kiflit sütöttünk, a kedvenceim közé tartozik:D jó volt vele együtt mukodni: aztán csodálatos a net, a skype h tudunk beszélni a rokonokkal, nagyon messze levő távolságon is...canada...és beszéltem az uncsimmal, akit 8 éve nem láttam és nem is hallottam:) és olyan jó volt elbeszélgetni vele:D csodálatos h a régi kapcsolatok ujraéledhetnek:D Hála Istenemnek!
na lassan befejezem...igy is hosszúra sikeredett:) áldott napot mindenkinek!

Hedvig nap:)

Jó reggelt mindenkinek! Ma reggel, mikor felébredttem olyan jól esett, hogy mikor felléptem a messengerre, akkor anyukám várt, hogy boldog névnapot kivánjon. Annyira örültem neki,hogy nem is tudom elmondani, hogy mennyire. Kicsi koromban mindig izgatottam vártam az október 17ét, mert tudtam,hogy az az én NAPOM. Talán azért vártam annyira izgatottan, hogy kapjak vmit:D hisz gyerek voltam...de azért vártam még nagyon, mert Hedvig nap csak október 17én van,mert úgyebár vannak nevek a naptárban, amelyek többször is előfordulnak egy évben, és mindig szerettem volna ha az én nevem is legalább 2szer előfordul:D most már nem tulajdonitok nagy jelentőséget a névnapoknak és születésnapoknak, de persze jól esik ha az ismerőseim felköszöntenek. Azt még elmondom, hogy szeretem a nevem, egyeseknek talán fura vagy túl fiúsnak hangzik, voltak már páran akik a Bálint Hedvig alatt egy fiút gondoltak:D de ez annál mókásabb volt, mikor engem láttak meg:D Ma hogy az én nevemnapja van, elszeretnék mondani valamit, amit eddig még soha nem köszöntem meg: Édesanyám köszönöm a nevemet! Szerintem nagyon hozzám illik, az a jelentése, hogy: HARC. Hát ez jellemző rám. Most olvasgattam a neten, hogy kérdezgetik,hogy a Hedvig az női vagy férfinév?:D hátpersze hogy női. Kicsit rosszul esett mikor olvastam, hogy valaki szerint a túl rideg név és nem adná a lányának,másmeg azt bizonygtja, hogy férfi név, igaz van olyan is akinek tetszik,inkább a Hédi a magyarositott formája.Várom az olvasói vélemenyéket, ki mit gondol:D csak bátran
na lassan mennem kell... Mindenkinek szép napot!
de még azt meg kell emlitenem, hogyvégre van fűtés:D annyira boldog vagyok:D

Újra jelentkezem:D

már régen volt, amikor bejegyzést írtam, nagyon régen. közben sok minden történt, pörögtek a napok. Megígértem,hogy fogok részletes beszámolót írni a keresztségről, az is remélem hamarosan meglesz, amikor megkapom a várva várt képeket:)de annyit már most is mondhatok, hogy számomra nagyon áldásos volt, és újraátéltem azt, amiket évekkel ezelőtt, azt a csodát, hogy a régi embert levetve, eltemetve, felvehetjük az újat, a fehér ruhát és megvalljuk mindenki előtt, a falubeliek előtt vagy akár az ismeretlenek előtt:) csodálatos volt, egész végig reszkettem és sirtam a meghatódottságtól...és rákellett jönnöm, hogy elindultam, de nem ott vagyok ahol lennem kellene..és ezt jóvolt felismerni és megvallani:) Veress Efraim lelkipásztor volt ott vendégként, délelőtt és délután is ő szólta az igét...és délután a vége felé volt egy felszólitása..hogy aki már elindult ezen az úton,de útközben letért, vagy ellankadt..az most megint jöhet az Úrhoz..és ha megbántuk azt, hogy sokszor vettük hiába fel az Úr nevét, ha emlegettük beszédünkben, de közben nem is volt ott,akkor ezt is lehet kérni...és bennem olyan harc volt,de éreztem hogy Isten szólt hozzám, már a perecseni konfin is éreztem...és felálltam és imádkoztam és megszabadultam:) és hiszem, hogy Isten megbocsátott nekem:) nekem ez a keresztség nagyon emlékezetes marad és Istent nagyon közel éreztem magamhoz.Csodálatos volt, és az volt a legjobb, amikor anyukám azt mondta, hogy látom rajtad a változást és megölelt:) annyira jól esett és tényleg szeretnék más lenni mint a világ,néha nagyon nehéz..sok mindenben növekedésre van szükségem:az ige olvasásban, szolgálatokban, bizonyságtevésben.
Aztán megkezdődött az egyetem szeptember 28án, de én még otthon voltam egy hetet a családdal. Voltam szüreten, majd közlök képeket is,csak sajnos azok otthon vannalk a gépen. Nagyon jó volt együtt lenni a tágabb családdal,beszélgetni, együtt dolgozni, annyira megszrettem már a végén a közös együttlétet, hogy nagyon nehezen tudtam eljönni otthonról, az állomás felé is csak sirdogáltam, aztán mikor már apukámat sem láttam, ő kisért ki, és Balla is egyre távolabb került, akkor már bőgtem,de nem szégyellem. Néha úgy meghatódik az ember, pláne én aki tele vagyok érzelmekkel:)
Na de aztán visszazökkentem az egyetemista életbe. óóh nehezen ment az elején, a korán kelés meg fárasztott a város, a tömeg, a román minden:) de aztán minden megszokott le, és Isten is velem volt, rájöttem hogy nem felejtettem sokat a románból, de azért még sokat kell tanuljak. Aztán még volt költözés is, elköltöztem a tavalyi helyről és volt mit pakolgatni,márcsak dekorálni kell:D tehát szivesen várok minden új ötletet:D és majd a végén megmutatom a szobám, ha kész lesz:) Nagyon szeretel itt lakni,csendes környék,szép és új:) van egy nagyon jó szobatársam,Iza, aki a barátnőm is, kell ennél több?szóval igy telik mostanában...
aztán múlthétvégén meglátogattuk Angyalkát Debrecenben, már olyan régen nem láttam, olyan jó volt látni a vidámságát:)igen nagyon örültem, hogy nálad lehettem, köszönöm a vendéglátást, a meghivást, a szereteted, a barátságod:)jó volt korán felkelni és besegiteni neked a tortakészitésben:D sztem nagyon finom lett:) nagyon jól éreztem magam. Köszönöm.
és most meg itt vagyok váradon:) vasárnap közös ebéd lesz az ifivel, már alig várom,szeretem az ilyen közös alkalmakat. Szeretném ha áldásos lenne:)
most lassan befejezem:D remélem máskor rendszeresebben irok, megpróbálok...
szép és áldásos hétvégét mindekinek:)
és egy kép a hétvégéről:)