Hedvig nap:)

Jó reggelt mindenkinek! Ma reggel, mikor felébredttem olyan jól esett, hogy mikor felléptem a messengerre, akkor anyukám várt, hogy boldog névnapot kivánjon. Annyira örültem neki,hogy nem is tudom elmondani, hogy mennyire. Kicsi koromban mindig izgatottam vártam az október 17ét, mert tudtam,hogy az az én NAPOM. Talán azért vártam annyira izgatottan, hogy kapjak vmit:D hisz gyerek voltam...de azért vártam még nagyon, mert Hedvig nap csak október 17én van,mert úgyebár vannak nevek a naptárban, amelyek többször is előfordulnak egy évben, és mindig szerettem volna ha az én nevem is legalább 2szer előfordul:D most már nem tulajdonitok nagy jelentőséget a névnapoknak és születésnapoknak, de persze jól esik ha az ismerőseim felköszöntenek. Azt még elmondom, hogy szeretem a nevem, egyeseknek talán fura vagy túl fiúsnak hangzik, voltak már páran akik a Bálint Hedvig alatt egy fiút gondoltak:D de ez annál mókásabb volt, mikor engem láttak meg:D Ma hogy az én nevemnapja van, elszeretnék mondani valamit, amit eddig még soha nem köszöntem meg: Édesanyám köszönöm a nevemet! Szerintem nagyon hozzám illik, az a jelentése, hogy: HARC. Hát ez jellemző rám. Most olvasgattam a neten, hogy kérdezgetik,hogy a Hedvig az női vagy férfinév?:D hátpersze hogy női. Kicsit rosszul esett mikor olvastam, hogy valaki szerint a túl rideg név és nem adná a lányának,másmeg azt bizonygtja, hogy férfi név, igaz van olyan is akinek tetszik,inkább a Hédi a magyarositott formája.Várom az olvasói vélemenyéket, ki mit gondol:D csak bátran
na lassan mennem kell... Mindenkinek szép napot!
de még azt meg kell emlitenem, hogyvégre van fűtés:D annyira boldog vagyok:D

Újra jelentkezem:D

már régen volt, amikor bejegyzést írtam, nagyon régen. közben sok minden történt, pörögtek a napok. Megígértem,hogy fogok részletes beszámolót írni a keresztségről, az is remélem hamarosan meglesz, amikor megkapom a várva várt képeket:)de annyit már most is mondhatok, hogy számomra nagyon áldásos volt, és újraátéltem azt, amiket évekkel ezelőtt, azt a csodát, hogy a régi embert levetve, eltemetve, felvehetjük az újat, a fehér ruhát és megvalljuk mindenki előtt, a falubeliek előtt vagy akár az ismeretlenek előtt:) csodálatos volt, egész végig reszkettem és sirtam a meghatódottságtól...és rákellett jönnöm, hogy elindultam, de nem ott vagyok ahol lennem kellene..és ezt jóvolt felismerni és megvallani:) Veress Efraim lelkipásztor volt ott vendégként, délelőtt és délután is ő szólta az igét...és délután a vége felé volt egy felszólitása..hogy aki már elindult ezen az úton,de útközben letért, vagy ellankadt..az most megint jöhet az Úrhoz..és ha megbántuk azt, hogy sokszor vettük hiába fel az Úr nevét, ha emlegettük beszédünkben, de közben nem is volt ott,akkor ezt is lehet kérni...és bennem olyan harc volt,de éreztem hogy Isten szólt hozzám, már a perecseni konfin is éreztem...és felálltam és imádkoztam és megszabadultam:) és hiszem, hogy Isten megbocsátott nekem:) nekem ez a keresztség nagyon emlékezetes marad és Istent nagyon közel éreztem magamhoz.Csodálatos volt, és az volt a legjobb, amikor anyukám azt mondta, hogy látom rajtad a változást és megölelt:) annyira jól esett és tényleg szeretnék más lenni mint a világ,néha nagyon nehéz..sok mindenben növekedésre van szükségem:az ige olvasásban, szolgálatokban, bizonyságtevésben.
Aztán megkezdődött az egyetem szeptember 28án, de én még otthon voltam egy hetet a családdal. Voltam szüreten, majd közlök képeket is,csak sajnos azok otthon vannalk a gépen. Nagyon jó volt együtt lenni a tágabb családdal,beszélgetni, együtt dolgozni, annyira megszrettem már a végén a közös együttlétet, hogy nagyon nehezen tudtam eljönni otthonról, az állomás felé is csak sirdogáltam, aztán mikor már apukámat sem láttam, ő kisért ki, és Balla is egyre távolabb került, akkor már bőgtem,de nem szégyellem. Néha úgy meghatódik az ember, pláne én aki tele vagyok érzelmekkel:)
Na de aztán visszazökkentem az egyetemista életbe. óóh nehezen ment az elején, a korán kelés meg fárasztott a város, a tömeg, a román minden:) de aztán minden megszokott le, és Isten is velem volt, rájöttem hogy nem felejtettem sokat a románból, de azért még sokat kell tanuljak. Aztán még volt költözés is, elköltöztem a tavalyi helyről és volt mit pakolgatni,márcsak dekorálni kell:D tehát szivesen várok minden új ötletet:D és majd a végén megmutatom a szobám, ha kész lesz:) Nagyon szeretel itt lakni,csendes környék,szép és új:) van egy nagyon jó szobatársam,Iza, aki a barátnőm is, kell ennél több?szóval igy telik mostanában...
aztán múlthétvégén meglátogattuk Angyalkát Debrecenben, már olyan régen nem láttam, olyan jó volt látni a vidámságát:)igen nagyon örültem, hogy nálad lehettem, köszönöm a vendéglátást, a meghivást, a szereteted, a barátságod:)jó volt korán felkelni és besegiteni neked a tortakészitésben:D sztem nagyon finom lett:) nagyon jól éreztem magam. Köszönöm.
és most meg itt vagyok váradon:) vasárnap közös ebéd lesz az ifivel, már alig várom,szeretem az ilyen közös alkalmakat. Szeretném ha áldásos lenne:)
most lassan befejezem:D remélem máskor rendszeresebben irok, megpróbálok...
szép és áldásos hétvégét mindekinek:)
és egy kép a hétvégéről:)

A versem

Ne nézz vissza!


Ha az eke szarvára vetetted kezed,
Jól vigyázz, és soha el ne feledd:
hátra nézni többé már nem lehet!

A döntés mindig lemondással jár.
Az elhagyott dolgok emléke visszajár,
szívedbe hasít és újra fáj.

Csendes éjszakán a füledbe súgja:
jó volna elkezdeni újra!
Ezt is, azt is másképpen tenném...

Minden lehetőséget megragadnék,
és talán jobban érvényesülnék,
többre vagy magasabbra jutnék!

Kísértenek meg nem valósult álmok,
csírájukban megfojtott tervek,
megbántódások, csalódások,

amiket nem tett jóvá senki,
amikre úgy fáj emlékezni,
amiket nem tudunk eltemetni...

Mert nem tudunk mi eltemetni mindent,
s mindenkit: szülőt, testvért és gyermeket,
elhagyott mérföldköveket.

Ó , sokszor jó volna visszafordulni,
hervadt virágjainkat összeszedni,
és mindent újra tisztává tenni!

Ezt is, azt is másképpen tenném...
elrontott, hiábavaló életem
olyan szívesen jóvátenném!

Kísért a múlt... De indul az eke,
harsogva hasít jövőd földjébe,
szemed megnyitja a kelő nap fénye.

S akkor hirtelen elborít a fény,
akkor felragyog előtted a cél,
és már tudod, hogy az mindent megér!

Akkor egyszerre könnyű lesz minden.
Ami kár, szemét, felkapja a szél,
s olyan közelről tündöklik a cél!

Ha az eke szarvára vetetted a kezed,
menj tovább! És soha el ne feledd:
visszanézni többé már nem lehet!

Oláh Lajosné


jön majd beszámoló a hét folyamán és a képek:)
nyugodalmas jó éjszakát:)

Ne nézz vissza!

ez a holnapi versem címe , amit szavalni fogok. Tanács lesz a bemerítkezőknek:) Már nagyon várom a holnapi napot és minden vágyam az, hogy Isten tegye áldásossá. Holnap 16an fognak vallást tenni hitükről:) úgy örülök neki, hogy még vannak Krisztuskövetők...
éjjel megérkeztek Erzsébeték is , tehát kicsit együtt van a családunk:)
végül pedig közlök egy képet, az új Hédiről:P habár csak a régi az más bőrben:P hajban
u.i a hét folyamán majd közlöm a verset, amit megér elolvasni:) csak nem akarom lelőni a poént:D
kellemes szombat du-t mindenkinek:)

Telnek a napok,

nemsokára vége a vakációnak...még csak egy hónap és kezdődik újból a nagybetűs élet:D de tényleg nagybetűs:P Olyan hálás vagyok, hogy a lakás is kialakult:)
Az elmúlt vasárnap Zilahon voltam bemeritési ünnepélyen. Nagyon szép volt és áldásos, 19en keresztelkedtek és nagyon szép volt a fehérruhások sora. Eszembe jutott amikor 2005. szeptemberében én is a fehér ruhások között voltam:) olyan szép nap volt az nekem.Akkor az imaház m ég nem volt készen, de a miénk volt az első bemerités az új imaházban.mennyit változtunk azóta...és vannak akik már nincsenek velünk:(és vajon mennyit nőt a lelki emberem...szomorúan kell bevalljam, hogy keveset:( De Isten kegyelmes és hű, nem mond le rólam és nap mint nap érzem, hogy tenyerén hordoz:)
és már 4 év telt azóta, és sok minden történt azóta velünk...
most szeptember 27én lesz keresztség Ballán:) 16an fognak keresztelkedni:)
pár képet megkaptam és feltetttem őket...most már nem igy néz ki a gyüli sem...de olyan jó volt emlékezni kicsit a régi időkre...

Hát megvagyok

mostanában ez a két szó jellemző rám...hogy megvagyok
Zsúfoltak lettek a napok, s nem nagyon irtam...sok minden tenni való volt az elmúlt hetekben: befőtt berakás, lekvárfőzés, paradicsomfőzés... sok minden:D cseppett sem unalmas itthon..csak mindjárt vége a vakációnak:(
kicsit pesszimistára sikeredett a bejegyzésem első fele...pedig azért örülök is...tegnap óta tudom, hogy van lakás...és kell költözni..már várom hogy beköltözzünk:D
most megyek ..kell a pihenés..most kicsit megfáztam és szeretnék hamar meggyógyulni:D és teszek ez érdekében:D
mindenkinek szép napot:) puszi

Szép volt

Tibi:)
Erzsébetemmel:)
wir:)
az Ünnepelt és Ők:)
az Ünnepelt és mi:D
a macska is bazsalyog:P
bevágtam egy Jordan mosolyt:D
anyukám és Erzsébetem:)


a


tegnapi nap. Jó volt együtt lenni a családdal és olyan hamar eltelt. Szóval mint mondtam a tegnap apukám 50. születésnapját ünnepeltük meg. A hangulat az nagyon jó volt és kellemes és családias...nem is lehet szavakba foglalni az érzést, ami akkor bennem volt. Ma ismét volt egy kis megemlékezés: közös ebéd volt. Itt volt apukám édesanyja, Bálint mama és anyukám édesanyja Édes mama, vagyis Rácz mama:) és a lányok: Reni, Hema, Orsi és én:D aztán még voltak betoppanók is...:D hát bővebben képekben
ma este meg voltam egy kicsit mozogni, röpizni:D jó volt...
most megyek, fáradt vagyok:D jó éjt mindenkinek