“Bármi, ami elég fontos ahhoz, hogy gondolkozzanak róla, ahhoz is elég fontos, hogy imádkozzanak érte.” (George MacDonald) "Mindent Vele, semmit Nélküle! "
2010. március 31., szerda
Utolsó...
Rég nem írtam, ahogy Angyalka is megjegyezte:) köszi, hogy olvasol:D és, hogy várod a bejegyzéseimet:D most írok is...
azért nem írtam az utóbbi napokban, mert nem volt időm. Kicsit zsúfolt a hetem, úgyanis mivel nincs húsvéti vakáció, mi csináltunk magunknak. Az ünnepből csak a hétfőt adták meg az egyetemen és ez úgyebár mindenkinek kevés, még nekem is...tehát, hogy hosszabban tudjunk otthon lenni, mert vagyunk mi a szélrózsa minden irányából, a pénteki és keddi órákat pótoltuk a héten. A rendes órák közé, mögé még be be csúszott egy pótolt óra is:) kicsikét fárasztó volt, de ki lehetett birni:) az a fő, hogy már nagypénteken otthon lehetek, és ez már mindent megér...nem is emlékszem, hogy mikor voltam utoljára otthon nagypénteken, úgy hogy reggeltől estig tudtam imaházba menni...talán mikor még gyerek voltam..mert később az iskolába is kellett menni nagypénteken, liciben, egyetemen is....és mindig egy kicsit bántott, hogy nem tudtam otthon lenni ezeken az alkalmakon. Habár gyermekfejjel a nagypéntekeket nem szerettem, annyira fájt, hogy az Úr Jézust megölték...jobban szerettem mikor vasárnap reggel vidáman mentünk családommal az imaházba, milyen más volt a hangulat..mosolygó arcok, köszöntések, napsugár, feltámadás...milyen más volt ez a nagypéntek gyászos szomorúsága helyett...
hogy nagyobb lettem a dolgok átértékelődtek bennem..szeretem a nagypénteket, mert ilyenkor élem át, hogy mit tett értem Isten. Egyszülött fiát adta, Jézust, az ártatlant aki meghalt értem is, mert úgy szeretett.:) Olyan hálás vagyok..ilyenkor szeretem megnézni a Passiót, mert az is segit abban, hogy átéljem, megérthessem, elfogadjam Jézus kereszthalálát...
Múlt vasárnap virágvasárnap volt:) nagyon szép volt...van egy két gondolatom papirra vetve, ami megérintett, majd lehet, hogy lírában leírom ide:)
tehát holnap este már otthonról fogok jelentkezni. Megyek haza. És jön Erzsébet és Tibi is. Úúúgy várom őket. Végre együtt lesz az én kis családom. Anyukámmal is beszéltem és mondta, hogy már nagyon hiányzunk nekik, és hogy már nagyon várják, hogy otthon legyünk! Olyan jóóó ezt tudni:D
Beszúrok ide egy linket, nagyon szeretem ezt az éneket... Lennt a VIA DOLOROSÁN..sokatmondó
http://www.youtube.com/watch?v=uCprvzaNTHk&feature=related
2010. március 23., kedd
Friss levegő, tavasz:)
Hétvégén otthon voltam. Nagyon jó volt és nagyon rövid is. Szombat reggelre érkeztem, és vasárnap este jöttem is vissza, mert hétfőn egyetem volt. Egész szombaton úgy mond kinnt voltam a szabadban, nem lehetett bennt ülni a gép előtt azon a szép napsütéses napon:) tehát sétáltam, felnéztem a kertbe, segitettem szüleimnek, nem is tűnt munkának semmi, inkább kikapcsolódásnak. És ahova csak a szem ellátott mindenütt szorgoskodó emberkéket lehetett látni...a madarak is boldogan csiviteltek...és a cicám újból olyan ravasz mint volt:)) órákig képes a tyúkok etetője alatt elülni csak azért, hogy a galamb a szájába repüljön. Na ez igy annyira nem helyes, mert verébre pályázik a cicus:)) a kicsi verebek is kapnak a tyúkok kásájából, vagy abból ami van, és ez a sunyi cica tudja ezt,és verébhúsra fáj a kicsi foga:P de a verebek és résen vannak és addig nem repülnek oda, mig az én kedves cicusom ott ólálkodik... mennyi ész:D:)
Ma reggel pedig kedves emlék jutott eszembe. Leszaladtam a boltba friss kenyeret venni:) és kerek, szeleteletlen, házi kenyeret vettem...nagyon puha volt:) készitettem kakóskávét és ez volt a reggelim:) s eszembe jutott, hogy Erzsébettel mennyi kakóskávét megittunk:D minden reggel mikor még mindketten Ballán jártunk iskolába, és mindig versenyeztünk a sarkáért:) mert úgye az a legropogósabb...aztán később márcsak vasárnap reggeliztünk 1ütt:) azok a széép vasárnapok és hétköznapok, boldog gyermekévek...most meg egyedül reggelizek, nem kell senkivel osztozni, de mennyivel jobb volt osztozni:) na de igy is jóóó:D már más időket élünk, de változatlanul maradt az, hogy hálás vagyok a mindennapi kenyérért!!!
Áldott napot mindenkinek!
2010. március 20., szombat
Képekben ismét...


hát csak ennyi mára a képekből:)
Itthon vagyok, szobámban ülök, kivéve mikor nem az udvart járom. Jó itthon.Szép, jó, friss levegő, madár csiripelés:) Édes SZilágyballa:)
U.I a szám nem ilyen szokott lenni, csak a hétközepén kiütött rám a jóság:D
na most megyek...kiakarom élvezni ezt az otthon létet:)
szép napot mindenkinek!!!:)
2010. március 18., csütörtök
Ma már csütörtök:)
Ma reggel talán az volt csodálatos, hogy kicsit nehezen ment felkelés, de végülis felkeltem és már nagyon késésben voltam, de az az érdekes, hogy nem futottam ki az időből, hanem pontban 8előtt már órán voltam a kórházban.:Digen én ebben is Isten kezét látom...
aztán óra után, beiktattam egy gyors reggelit, ami kiadós volt, még az ebédem is ez volt. Aztán miután hazaértem elkezdtem olvasgatni és elnyomott az álom is:) tehát aludtam egy jót...
az előbb még a nap lemenő sugaraiban gyönyörködtem, csodaszépen látszik innen a szobából, azaz látszott, mert mostmár teljesen eltűnt...egyike az álmaimnak az is, hogy egyszer, ha az Úr éltet egy tengerparti naplementének legyenek a tanúja, persze nem egyedül, hanem valakivel....:D
tehát nagyábból ennyi mostanában.
Hétvégén otthon leszek. Nagyon örülök neki. Már nagyon várom. Vágyom a család melegére, az ismerős falakra és zajokra...mindenre:)
na most meg megyek, készülődöm. Kinézünk a városba kicsikét:) jajj de jó lesz:D
további szép estét nektek!:)
2010. március 17., szerda
Csend
Kerestem légben, földön
emberek szemében,
szavakban, tettekben,
imában,dalban,
gondolatokban.
És megtaláltam
a CSENDBEN!
:)
2010. március 16., kedd
Egy pár idézet a kedvencekből...:)

“Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és lényeddel.”
(Márai Sándor: Füves könyv – Arról, hogy a dolgokat meg kell várni)
“Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok percét a renkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel.”
(Márai Sándor: Füves könyv)
“A legjobb orvosok: dr. Elégedettség, dr. Higgadtság és dr. Jókedély.”
(C.H. Spurgeon)
“Amikor ülsz ülj; amikor állsz állj; bármit csinálsz, ne inogj.”
(Dan Millman – A békés harcos útja)
“Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között,
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal,
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó,
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével,
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Műveled hát saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked.
És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz…
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes.”
(Veronica A. Shoffstall)
2010. március 11., csütörtök
Törődik velem a Megváltó...
Ma reggel ismét felhős, borús napra ébredtem meg...kicsit nehéz ilyenkor kimászni a jó meleg ágyból...de végülis sikerült:) kár lett volna lekésni az órát, mert nagyon érdekes volt...genetika...már a liciben is tanultunk valamicskét belőle, ha jól emlékszem, akkor 9be és 12ben..na de már halványan dereng a fejemben....de azt tudom, hogy tanultam:D igaz nem románul, de megértettem mindent. Holnap reggel genetika labor úgyanebből, úgyanott, a gyerekkórházban. Nekem nagyon tetszik ott, és úgy meghatározódott bennem, hogy itt fogom a kötelező praktikát eltölteni...szinte már várom is...:) Nem tudom, hogy Isten hova vezet, milyen területre, de a gyermekek különösen a szívemen vannak...:))
Tegnap elmentem ifire, végre volt egy kis szabadidőm...Olyan jó volt dicsérni az Úrat. Irtam erről a gyülekezetről, ahhol 24 órában hallható a dicséret, olyan jó hallgatni és nézni őket, és az este jó volt, hogy én is elmehettem igaz nem Svédországba:D,hanem ide Váradra:) és énekelhettem az Úrnak. Március 8 alkalmából minden lány kapott egy szál virágocskát, jáccintot...annyira szeretem az illatát:) jól esett ez az aprócska figyelmesség, valósággal meglepett:))
Végül egy nagyon ismert énekkel zárom a bejegyzést, ami nekem a vágyom,de gondolom még másoknak is:D
Lángja lobogjon elevenebben!
Ami vagyok és mind, ami az enyém,
Tartsd a kezedben igazi helyén.
refr.:
Életem kútja, örök örömem.
Fény a sötétben, csak te vagy nekem.
Hallod imám, és bármi fenyeget,
Nem hagy el engem, tart a te kezed.
2. Szorongat a Sátán, de Te velem vagy,
Hű szabadító, aki el nem hagy.
Ennek a világnak fekete egén
Lényed a csillag, sugarad a fény.
3. Jön az örök nap már, közeledik Ő,
Mennyei honba hazavinni jő.
Röpke pillanat, míg tart a keserű,
Jézus elém jön, örök a derű.
U.I Most pedig jön a konyhás rész, csak kisütök tán valami finomat:D...
Szép délutánt nektek!:)