Utolsó...

nap a márciusból. Milyen hamar el telt ez a hónap is, a tavasz első hónapja, amely volt hideg és melengető egyszerre:D
Rég nem írtam, ahogy Angyalka is megjegyezte:) köszi, hogy olvasol:D és, hogy várod a bejegyzéseimet:D most írok is...
azért nem írtam az utóbbi napokban, mert nem volt időm. Kicsit zsúfolt a hetem, úgyanis mivel nincs húsvéti vakáció, mi csináltunk magunknak. Az ünnepből csak a hétfőt adták meg az egyetemen és ez úgyebár mindenkinek kevés, még nekem is...tehát, hogy hosszabban tudjunk otthon lenni, mert vagyunk mi a szélrózsa minden irányából, a pénteki és keddi órákat pótoltuk a héten. A rendes órák közé, mögé még be be csúszott egy pótolt óra is:) kicsikét fárasztó volt, de ki lehetett birni:) az a fő, hogy már nagypénteken otthon lehetek, és ez már mindent megér...nem is emlékszem, hogy mikor voltam utoljára otthon nagypénteken, úgy hogy reggeltől estig tudtam imaházba menni...talán mikor még gyerek voltam..mert később az iskolába is kellett menni nagypénteken, liciben, egyetemen is....és mindig egy kicsit bántott, hogy nem tudtam otthon lenni ezeken az alkalmakon. Habár gyermekfejjel a nagypéntekeket nem szerettem, annyira fájt, hogy az Úr Jézust megölték...jobban szerettem mikor vasárnap reggel vidáman mentünk családommal az imaházba, milyen más volt a hangulat..mosolygó arcok, köszöntések, napsugár, feltámadás...milyen más volt ez a nagypéntek gyászos szomorúsága helyett...
hogy nagyobb lettem a dolgok átértékelődtek bennem..szeretem a nagypénteket, mert ilyenkor élem át, hogy mit tett értem Isten. Egyszülött fiát adta, Jézust, az ártatlant aki meghalt értem is, mert úgy szeretett.:) Olyan hálás vagyok..ilyenkor szeretem megnézni a Passiót, mert az is segit abban, hogy átéljem, megérthessem, elfogadjam Jézus kereszthalálát...
Múlt vasárnap virágvasárnap volt:) nagyon szép volt...van egy két gondolatom papirra vetve, ami megérintett, majd lehet, hogy lírában leírom ide:)
tehát holnap este már otthonról fogok jelentkezni. Megyek haza. És jön Erzsébet és Tibi is. Úúúgy várom őket. Végre együtt lesz az én kis családom. Anyukámmal is beszéltem és mondta, hogy már nagyon hiányzunk nekik, és hogy már nagyon várják, hogy otthon legyünk! Olyan jóóó ezt tudni:D
Beszúrok ide egy linket, nagyon szeretem ezt az éneket... Lennt a VIA DOLOROSÁN..sokatmondó
http://www.youtube.com/watch?v=uCprvzaNTHk&feature=related