2010. április 20., kedd

Fáj...


Fáj, ha megbántanak.
Fáj, ha szíved több sebből vérzik.
Fáj, ha az emberek levegőnek néznek olykor,
Fáj, ha azt hiszik te vagy a vétkes,
közben csak a vád téves.

Az is fáj, ha akit szeretsz
megbánt téged,
és az is fáj, ha te bántod meg azt,
akit szeretsz.

Sok minden fáj ezeb a földön,
néha mi emberek több sebből vérzünk.
Néha önmagunk sebét nyaldossuk,
ahelyett, hogy egy kicsit elcsendesedjünk.
Hallgatni kéne és kérdezni Istent,
hogy neki fáj-e ha gyermeke hűtlen?
Fáj e neked ha Isten nem szól,
Fáj e ha érzed kapcsolatod Vele lazul?

Istenem fáj, hogy hűtlen voltam,
fáj, hogy hangod elnémitottam.
Fáj, hogy hiányzol.
Fáj, hogy hallgatsz.
Fáj, hogy szeretetem emberi csak.
Fáj, hogy sokszor megbántlak,
és fáj, hogy lelkesedésem Irántad lankad.

Szeretnék Uram tiszta szívet,
kezeket, melyek az ég felé mutatnak,
lábat, mely utadon jár,
szemet, mely Téged figyel,
fület, mely mindig hallja hangodat,
szájat mi szüntelen téged dicsér,
Uram, egy olyan életet, mely teljesen TIÉD és ÉRTED ég!!!!!
B.H

2 megjegyzés:

  1. Hedi... mintha a gondolataim lettek volna leirva... es pont most amikor tudod te is milyen szituba vagyok...Isten aldjon

    VálaszTörlés