s mennék Hozzád, Atyám!
Néha szaladnék, futnék Feléd,
hogy Veled legyek én.
Néha elszomorít a megnemértés,
mely ember és ember között van.
Néha feladnám minden célom,
s mennék Hozzád Atyám!
Egyre többször érzem,
vágyom Hozzád.
Belépni a szép mennyországba,
s megkapni csillogó koronám.
Énekelni angyalok nyelvén,
látni szelíd szemed.
De tudom Uram
,csak akkor mehetek,
ha feladatom elvégeztem!:)
2010.04.28
Kicsi Heidi! Annyira ez van most bennem is...így vagyok mikor vmitől megijedek és vmi nagyon nehéz előtt állok, de ez olyan önző dolog és érzés...mert itt van sok sok ember ezen a kerek világon, akik még nem ismerik az Urat és Ő azt a legnagyobb és legfontosabb feladatot bízta ránk, hogy hirdessük őt és valljuk meg Nevét, hogy minél többen üdvözüljenek...tehát mikor elkap az önző vágy, eszembe jut Apukám, Misi, unokatestvéreim, barátaim, csoporttársaim, akik miatt nem, nem mehetek még...a feladatom el kell végeznem, amit rám bízott az Úr meg kell tennem...Köszönöm ezt a verset!
VálaszTörlésÁldjon meg az Úr gazdagon és azt kívánom, hogy légy ragyogó csillag a "sötétben" ott ahol vagy! ( és ezt kívánom magamnak is) Puszi:*