kifelé nézek az ablakon.
Sötét felhők gyülekeznek az égen,
Egyre sűrűbben, sűrűbben...
Érzem a szobámba áradó friss levegőt,
Tüdőm éhesen szívja magába az új erőt...
Megviselte a meleg idő, a fullasztó hőség.
Nagy hanggal dübörög az ég,
Villámok futnak ide s oda...
Festik az eget veresre, aranyra.
Fák hajlanak meg a szélben,
Ember, állat búvóhelyet keres.
Nehogy késő legyen...
Aztán már látom s hallom is:
Kövér esőcseppek tapadnak az ablaküveghez,
És hullamzó ritmusban elkezd esni az eső.
Ügyes! Igazán szép verseket írsz!:)puszi
VálaszTörlés